Mottó

2012. október 30., kedd

Mosószappan

Kicsit  elmaradtam a szappanok blogbéli leírásával, pedig többfélét is készítettem az utóbbi néhány hétben (kávés-narancsosat, gránitmintás fekete szeneset és rózsaszínű agyagosat, tejsavós-csipkebogyósat, készülnek már a karácsonyi ajándéknak valók, a mézes- méhviaszos is tervben van...de most a mosószappanról készült fotó, így  előbb kap bejegyzést a többinél. 

A mosószappan készítést már elég régóta terveztem, konkrétan azóta, amióta egy makacs (pont, mint a mint a reklámban) foltot semmivel sem sikerült kiszednem egy kedvenc ruhadarabból, végül  az egyik szappanom, egy körömvirágos ripsz-ropsz  eltüntette (szintén, mint a  reklámban). Pedig az a szappan nem is volt túl ideális erre  a célra, hiszen túl volt olajozva, hogy ne kelljen testápolót használnunk fürdés után. 
A mosószappanom csak négyféle olajból és növényi zsiradékból  készült, és bár eredetileg disznózsírból terveztem, még nem barátkoztam meg a gondolattal....így vega mosószappan lett az eredmény. Mivel jóval kevesebb folyadékkal készült, mint a többi, öntés után pár órával ki is tudtam venni a dobozból, sőt, sietnem kellett a szeleteléssel, mert már frissen sem volt túl puha, alig tudtam egy  kis cicomát alkalmazni pár darabon....mert mosószappan ide vagy oda, hadd legyen a lehetőségeihez mérten az is szép :)

Kicsi, tömzsi, kézreálló darabokat öntöttem, épp csak pici levendula illót kapott és sok mosószódát a super fat helyett, kellemes, retro  tisztaságillata van, olyan békebeli...a szappan pecsét ismét sk. készült égethető gyurmából, Erika barátnőm szilikon mintázójának segítségével. 

Picit töredezik a széle (a mosószóda miatt), de szép fehér, és reményeim szerint ilyen fehérre is fogok  mosni a segítségével. (Update: szépen mos, lereszelve, feloldva mosógépben is kiállta a próbát. Környezetkímélő, hatékony  alternatíva a mosóporok helyett...)
Szappanom összetevői: 
szappanosított pálmaolaj, napraforgó olaj, kókuszvaj, méhviasz, ioncserélt víz, mosószóda, levendula illóolaj.

2012. október 22., hétfő

Születésnap

Ritkán van  itt másról szó, mint szappanokról, végül is ez egy szappanos blog... de a kisebbik gyerekem mégiscsak egyetlenegyszer 16 éves, ezt  ugye lelkileg is fel kell dolgozni....mármint nekem :)  Erre viszont pont jó, hogy valamelyest  ki lehet beszélni a dolgot egy blogban (mire nem jó egy blog,   még pszichoanalitikust sem kell fogadni  :) .

Emlékszem, amikor tizenhat éves lettem, akkor szerettem volna először megállítani az időt. Tizenhat évesnek lenni talán a világ legjobb dolga. Az ember már félig felnőtt, de ha akar, lehet gyerek is...
Szóval hetek  óta készültem a Kicsi születésnapjára, így aztán szinte "természetes", hogy sem képeslapot, sem csomagolópapírt nem vettem....  bolt  hozzánk (hál'istennek?) se közel se távol, pláne nem olyan, ahol effélét lehessen kapni. Viszont mivel várható volt, hogy a  tizenhat éves percek múlva le fog ereszkedni az Aventinusról (ez nálunk az ősrobbanás utáni közvetlen állapotra hajazó hely), gyorsan kellett cselekednem. Retro-natúr csomagolópapír és famentes rajzlap volt itthon, krumpli, rafia is, úgyhogy nagy baj már nem lehetett: pár perc alatt készen volt a képeslap és a csomagolópapír is. 


A dobozkára, ami élete első igazi parfümjét rejti,  csomagolás után pecsételtem a szíveket, a képeslapként szolgáló rajzlap bal oldalának közepét pedig úgy vágtam ki, hogy körben másfél centi szélességű csíkot (paszpartut) hagytam, és aláragasztottam egy telenyomdázott másik lapot, majd U alakban belül is körbenyomtam a szíveket. Azt hiszem, nem fogok máskor sem képeslapot és csomagolópapírt venni... :)

A születésnapos persze (baba)szappant is kapott, kislány formájút, az avokádós masszából öntve. Készült hintaló is, csak hát az olyan fiús... :)

2012. október 20., szombat

Avokádó szappan

Avokádó olajjal készítettem már szappant, viszont avokádó pürét még nem használtam erre a célra, nem is tudom,  hogy maradhatott ki eddig. Most nagyon szép avokádót kaptam a zöldségesnél, méregzöld, padlizsánlilába játszó héjút, pont kellően   puhát. A tisztításnál nem is csalódtam, a húsa fényes olajos, pisztácia zöld  volt, a mag körül világosabb, lágyan   krémes állagú, friss illatú. Két nagy avokádót tisztítottam meg és pürésítettem, olyan sok lett, hogy egy kevés került belőle arcpakolásba is. 

A babérfélék családjába tartozó avokádó, amely spanyol megszállók révén jutott Közép- és Dél-Amerikából Európába, örökzöld, trópusi fán terem, súlya akár az egy kilogrammot is elérheti. Héja kemény, majdnem páncélos, színe haragoszöld, de akár sötét lila is lehet. Puha, vajszerű, nagyon tápláló élénk zöld húsa közepén hatalmas, barna mag található, melynek értékes zsíros olaját (oleum avocado) hidegen sajtolják ki. Egyes fajták gyümölcshúsában 25%-ot is elér a telítetlen olajok mennyisége. 

Őshazájában aligátorkörtének, zöldségvajnak, vajkörtének, tengerészek vajának is nevezték. Több mint tízféle vitamint (főként B, C, D, E) és vagy húszféle ásványt tartalmaz, valamint az A-vitamin elővitaminját, a karotint is. Jelentős mennyiségű foszfor, vas, nátrium, és magnézium található benne. Olaja, mely összetételében az olívaolajhoz hasonló, szintén magas vitamin- és ásványi anyag tartalmú. Az avokádókörtét nyersen érdemes elfogyasztani, egyrészt mert főzés közben megkeseredhet, másrészt azért, hogy biológiai értékeiből minél többet megőrizzen. Jótékony hatással van a szív- és érrendszerre, csökkenti az LDL (vagyis a „rossz") koleszterin   szintjét, amely az érelmeszesedésért felelős, a benne található vitaminoknak köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns, rendszeres fogyasztása ezáltal csökkentheti a rosszindulatú megbetegedések kialakulásának veszélyét is.
Nem csak egészséges, hanem finom is : többek között krémes, kellemes ízű mártogató vagy kenegető készíthető belőle, egy kis sóval, borssal, reszelt fokhagymával vagy lila hagymával, esetleg pár csepp citromlével,  némi majonézzel, chili paprikával ízesítve, pirítóssal vagy sós ropogtatni valóval egészséges előételként, de akár vacsoraként is tálalhatjuk. Az így készült avokádó dip  ízét a barátnőm isteni padlizsánkrémével kevert amerikai mogyorókréméhez hasonlítanám, nem tudom, mennyit segítettem ezzel.. :)

A kozmetikaipar is szívesen alkalmazza az avokádót, mivel a húsában található magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt táplálja, puhítja és rugalmasabbá teszi a száraz, vízhiányos, öregedő bőrt, hajat. Magas A- és E-vitamin-tartalma következtében hatásos a bőrproblémák közül a pikkelysömör és az ekcéma kezelésére , használják a nap okozta égési tünetek enyhítésére is. Házilag is készíthető belőle pakolás az arc és a dekoltázs bőrére, gazdag B6- és E-vitamint tartalma miatt rendkívül hatásos a száraz, töredezett, fénytelen hajra is, külsőleg, belsőleg egyaránt.
Két  avokádó húsát pépesítettem és pudingosodásnál adtam a szappanmasszához   plusz ápolóként az avokádó olaj és az extra szűz olíva mellett. Felvágás után most olívazöld a szappan, hogy az érési idő alatt hogyan fog változni a színe, arra kíváncsi vagyok...ami biztos, hogy  az összetevők miatt nagyon jó szappan lesz érzékeny, száraz bőrre is.

Szappanom összetevői: 
szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmaolaj, ricinusolaj, méhviasz, shea vaj, kakaóvaj, extra-szűz olívaolaj, avokádó olaj, uborkalé, avokádó püré, indiai citromfű illó, grapefruit illó, levendula  és fenyő illó.

2012. október 11., csütörtök

Levendulás-kecsketejes

Néhány boltban már megjelentek a karácsonyfadíszek, girlandok, gyertyák, van egy olyan érzésem, hogy -ahogy már jó néhány éve-, a "Mennyből az angyal...." is felcsendül hamarosan a legtöbb   áruházban, "hiper és szuper" marketben .... sajnos. Értem én, hogy mi benne a ráció, azaz az üzlet, de mégis jobb lenne, ha maradna valami a karácsonyi készülődésből, hangulatból  decemberre is....csak nehéz megállni, hogy ne vessen az ember lánya legalább egy futó  pillantást egy-egy szép rusztikus  lakás- vagy karácsonyfadíszre, csomagolópapírra. 

Igaz, nem vethetek semmit a nagy üzletláncok szemére, hiszen már nálam is karácsonyi készülődés folyik, legalábbis ami a szappanokat illeti (épp csak száncsengős zene nincs hozzá). A karácsonyra szánt szappanokat ugyanis már most kell megálmodni és dobozba, formába önteni, mert időt kell nekik hagyni (úgy 4-6 hetet), hogy decemberre ne csak szépek, hanem használhatóak, csomagolhatóak is legyenek.   Nekiláttam tehát, és szépen gyűlnek is az ajándéknak való tömböcskék a polcokon.

A hét végén   klasszikus levendulás-kecsketejes készült. Nekem már mindig ez lesz az "igazi",  nosztalgia-illatú háziszappan, egyrészt, mert nagyanyáink egyszerű, friss tisztaságillatát idézi, másrészt, mert ez volt a legelső szappan, amit készítettem.
A kecsketejet testápolásra már az ókori Rómában és Egyiptomban is használták. A módosabbak víz helyett gyakran kecsketejben fürödtek, később rájöttek, hogy szappanba keverve hasonló hatást érhetnek el, mint egy-egy fürdéssel. Nem csoda tehát, hogy máig az egyik leghatásosabb testápoló szer.  Hatóanyagainak köszönhetően a legkülönfélébb bőrproblémákra használhatjuk. A száraz és érzékeny bőr ápolására kiválóan alkalmas gyulladáscsökkentő hatása miatt. Segít meggátolni a pattanások kialakulását, enyhíti az ekcéma és a pikkelysömör tüneteit is.
A levendula antibakteriális, gyulladáscsökkentő, vérkeringést serkentő, fájdalomcsillapító, gombaölő hatású, nyugtató és lazító hatását pedig aromaterápiás tulajdonságainak köszönheti.

Szappanom összetevői: 
szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmaolaj, ricinusolaj, méhviasz, shea vaj, kakaóvaj, extra-szűz olívaolaj, levendula-főzet, házi kecsketej,   levendula illóolaj és szárított levendula szirmok.

2012. október 7., vasárnap

Levendulás rózsaszappan geránium olajjal

A minap újfent levendulás kecsketejes levendulaszappant készítettem, a nálam már klasszikusnak számító ropogós-tisztaságillatút, tetején levendulaszirmokkal. Az alapolajokat általában úgy készítem  elő, hogy maradjon  annyi  massza a fadobozba öntés után,  hogy néhány szilikonformába öntött szappan is készülhessen. 

Most "rózsás kedvemben" voltam, mert nemrég egy kedves ismerőstől csodaszép színű vörös agyagot és kaolint is kaptam, nagyjából két életre valót (úgyhogy ha lesz, a következő életemben is szappanoznom kell, ez már most látszik, de azt gondolom, ezzel nem is lenne gond...)
Ha rózsa és rózsaszín agyag, akkor legyen rózsára hasonlító  az illata is, ezért geránium (rózsamuskátli) illót tettem most pluszban  a maradék levendulás-kecsketejes masszához. A rózsaszín agyagot csak úgy szőrmentén kevertem össze az alapmasszával, így ahány rózsaforma, annyiféle szappan készült, az egyiket világosabbra, a másik sötétebbre színeztem. 

A geránium olaj közismert kozmetikai alapanyag.  Valószínűleg Dél-Afrikából származik, Európába a 17. század végén került, napjainkban kedvelt kerti illetve cserepes növényként tartják számon. Az illóolajat a növény leveleiből, szárából és virágaiból vízgőz-desztillációval nyerik. Illata a rózsáéra hasonlít, ezért szokás gerániumrózsának is nevezni. A gerániumnak, a levendulához hasonlóan gyulladáscsökkentő hatása van, serkenti a vérkeringést, felfrissíti a sápadt, igénybe vett, érett bőrt, tonikok kedvelt alkotóeleme. Szabályozza a faggyútermelést, ezért száraz és zsíros bőrre is használható. Az aromaterápiában nyugtató olajként  alkalmazzák, csökkenti a stresszt, enyhíti a szorongást.
Az én ízlésemnek kissé tömény, édes a geránium  illata, ezért szerintem kifejezetten jót tett ennek a szappannak az, hogy a levendulás alaphoz adtam a geránium illót, így édes is, friss is, rózsás is, levendulás is egyszerre. Mivel a rózsa alakú szappanok öntésénél már kezdett dermedni   a massza, kissé rusztikusra-buborékosra-foltosra sikerült, de talán nem is tett rosszat neki... :)

Szappanom összetevői: 
szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmaolaj, ricinusolaj, méhviasz, shea vaj, kakaóvaj, szőlőmagolaj, levendula-főzet, házi kecsketej, rózsaszín agyag, levendula illó és geránium illóolaj. Ha létezne a háziszappanok között luxusszappan, akkor az összetevői, színe, formája, illata miatt ezt biztosan azok közé sorolnám...

2012. október 1., hétfő

Csomagoljunk :)

Nagyon szép  hétvégénk volt. A szőlő már a hordóban várja, hogy finom borrá lényegüljön át, leráztuk a diót, leszedegettem a még bokrokon pirosló csili- és cseresznyepaprikát, a sárga, körte alakú koktélparadicsomot, az almatermés egy része is ládákba került. Füvet is vágtunk, nagyot nőtt az utóbbi két hétben. A bazsalikomot is megtévesztette valami, talán a kora őszi langymeleg nyár, most húzott bele igazán, lehet, hogy lesz még   néhány üveg házi-pesto-m is...?
A kert őszi nagytakarítása közben jutottam el a fél sor kukoricáig, ami még zörgős-sárgán várt sorsára. Körülbelül úgy álltam előttük, mint ahogy a boltban szoktam a joghurtos polc előtt, és kattogott az agyam....ami most egyébként a szappanok csomagolásával van tele, így nem telt sok időbe meglátni a kukoricalevelekben rejlő lehetőséget :)


Levágtam néhányat, és a száraz kukoricaszárakat faképnél hagyva siettem megvalósítani a tervemet. Próbáltam puhítgatni a leveleket, hogy körbe tudjam vele tekerni a szappant úgy, hogy ne hasadjon szét hosszában, többé-kevésbé sikerült is. A madaras pecsétem is fogott rá úgy-ahogy, de a levélen nehezen száradt.  A legnehezebb azonban a  kukorica levelére történő írás volt, a tűhegyű filctoll előkelőbbnek érezte volna, ha selyempapírt dugok az orra alá, de végül belátta, ma nem lehet velem egyezkedni :) Kicsit ákombákomosra sikerültek a betűk, a  kukoricalevélre  - írást még gyakorolnom kell...

Este fahéjas, csokis és sült-alma illatú mécsest gyújtottam, akkor  jutott az eszembe, hogy erre a csomagolásra talán illene egy viaszpecsét is, csak amolyan kezdetleges, egyszerű, és akkor talán a ragasztó sem engedné el folyton a kukoricalevelet. Kísérleteztem még szárított diólevéllel (a legfelső képen az látható), friss szőlőlevéllel is. Alakul már egy tartósabb csomagolás is, de ugye elvan a gyerek, ha játszik... :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...