Mottó

2012. február 4., szombat

Sörös-csalános apróbojtorján szappan

Már régebben is szerettem volna samponszappant készíteni, de valahogy mindig elmaradt. Legutóbb megfogadtam, hogy ez volt az utolsó sampon, amit vettem, és ha elfogy, már csak saját készítésű samponszappant használok majd...úgyhogy itt volt az ideje tényleg belevágni.
Hogy mennyire válik be hajra is, gyakorlatban derül majd ki, mindenesetre olyan összetevőket használtam, amelyek (inkább zsíros) hajra-bőrre egyaránt jó hatással vannak. Azt több helyen is olvastam, és magam is tapasztaltam a rozmaringos szappanommal való hajmosás után, hogy ecetes vagy sörös vízzel érdemes a szappannal megmosott hajat leöblíteni, hogy ne legyen túl sprőd, viszont búcsút lehet inteni a balzsamoknak is.

A csalán a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin "uro", égni szóból kapta, nevezik még csalánynak, csollánnak, csólyánynak, csohánnak is. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. A csalán vitamin- és ásványi anyag tartalmának és különleges hatóanyagainak köszönhetően a hagyományos természetgyógyászatban mindig is fontos szerepet töltött be a szépség- és hajápolás terén. Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, gyomorhurut ellen is bizonyítottan jótékony hatással bír. A csalán növény gyökere az érzékeny, igénybe vett fejbőr számára igen fontos hatóanyagokat tartalmaz: szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert, a levele flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat. A népi gyógyászat szerint a csalán kivonata óvja a fejbőr egészségét, serkenti vérellátását, fokozza anyagcseréjét, és szabályozza a faggyúmirigyek működését. A csalánkivonatot évszázadok óta használják különböző hajproblémák és hajzsírosodás ellen.

Az apróbojtorján vadon termő, a rózsafélék családjába tartozó, napos, száraz területeken, erdők szélén, árokpartokon termő évelő, lágyszárú növény. Népies neve még: hattyúfű, patikapárlófű, Szent Pál füve. Apró, sárga virágai nyúlánk, vékony fürtöt alkotnak, a sárgabarackéhoz hasonló illatúak. A növény érdekessége, hogy “szaporodását” úgy oldja meg, hogy érett termései horgas sörtékkel az állatok szőrébe ragadnak, így vetve el magját.
Énekesek, tanítók, színészek gyógynövényének is nevezik, mivel külsőleg lokálisan toroköblöge-téssel segít a hangszálak gyulladásánál, valamint torok-, szájnyálkahártya- és íny-gyulladásnál is. Az egyik legjobb gargarizáló szer a szájüregben előforduló sebek megszüntetésére. A növény többek között flavonoidokat, cserzőanyagot, kovasavat, nyálkát, illóolajat, A és B1 vitamint, rutint tartalmaz, melyeknek a már említett áldásos hatásait köszönheti. Enyhe fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, összehúzó összetevői alkalmassá teszik gyulladt, aknés, zsíros bőr ápolására is.


Már az ókori egyiptomiak is tisztában voltak a sör jótékony tulajdonságaival. A sörélesztő gazdag B2- és B6- vitamin forrás, feszesíti, táplálja, fiatalítja a bőrt, pantoténsav (B3 vitamin provitaminja) tartalma miatt nyálkahártya gyulladás csökkentő és a bőrsejtek anyagcseréjét fokozó tulajdonságokkal is bír.
A sörös fürdők egyre népszerűbbek, ami nem is csoda, hiszen nemcsak a hajra, hanem a téli hidegben erejét vesztett, fakó bőrre is szemmel láthatóan jó hatással van.

Ez a szappan vidám-színes külsőt kapott, gondolva a problémásabb bőrű kiskamasz családtagra is, és persze jólesett ebben a zord télben tavaszt idéző színekkel játszani : a zöld részbe szárított, őrölt csalánport és zöld agyagot, a sárgába pedig őrölt körömvirágszirmokat és kevés kurkumát kevertem (lehet, hogy ez nem volt épp a legjobb ötlet egy hajmosásra is tervezett szappannál, de bízom benne, hogy az utolsó, ecetes-vizes öblítés majd nem csak fényessé teszi a hajat, hanem segít eltávolítani az esetlegesen megbúvó csalán- és körömvirágrészecskéket is). A rozmaring- és teafa illó nem csak kellemes, friss illatot kölcsönöz a szappannak, hanem vérkeringést serkentő és bőrfertőtlenítő, faggyúmirigy szabályozó hatással is bírnak, jellegzetesen erős illatukat indiai citromfű illóolajjal lágyítottam. A dióolajat sem lehetett ebből a szappanból kihagyni : most extra ápolóként tettem bele.
Szappanom összetevői: szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmavaj, napraforgóolaj, ricinusolaj, méhviasz, lenmagolaj, dióolaj, apróbojtorján-főzet, csalán-főzet, sör; teafa-, rozmaring- és citromfű illóolaj.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...