2014. augusztus 16., szombat

Csipkés, nem szappanos bejegyzés


Találtam a szappanozás mellett  egy másik, az elmét szintén nagyon jól kikapcsoló elfoglaltságot. Véletlenül akadtam a neten az inspiráló képekre, a kézzel  festett kavicsokra. Csak szép, sima felületű kövekre, kreatív boltban kapható fehér színű, különböző méretű dekorációs tollakra, esetleg színes krétafestékre (én ezt használtam) van szükség hozzá. 
A kis faházunk köré még régebben nagyszemű kulékavicsot szórtunk a gyomok ellen, ott keresgéltem először, és találtam is, de csak néhányat. Szereztem még hozzá a falu végi Tüzépen is párat, majd egy  nagyon kedves újdonsült ismerőssel is jót bogarásztunk a náluk púposodó kavicshalomban, aminek az eredménye már  fél vödörnyi kisebb-nagyobb színes kavics volt. (Még egyszer köszönöm!)
Megmostam, megtöröltem a kavicsokat, néhányat be is festettem a bútorfestésből marad festékekkel (bár legszebbek a maguk természetességében meghagyott kövek), majd nekiláttam a rajzolásnak. Az elsők vastagabb tollal készültek, később már a vékonyat is mertem használni. 














A minták nagy része tulajdonképpen mandala, amiknek a készítése türelemre késztet, segíti a koncentrációt, kiegyensúlyoz, megnyugtat, ellazít, de egyben energiát is ad. A kavicsfestést ajánlom mindenkinek, mert nem csak kikapcsolódásnak, feltöltődésnek jó, hanem szép dísze is lehet a lakás bármely pontjának egy (vagy akár több) ilyen kő.

2014. augusztus 11., hétfő

Rozmaringos-bazsalikomos mentaszappan


A meleg, párás időnek, a rengeteg esőnek hála a kertben nemcsak a gyomok, hanem a bazsalikom és a rozmaring is dúsan nő. Sok fogy most mindkettőből, a bruschetta indokolatlanul sok bazsalikommal (Babi néni kőlevesében lehetett ennyi répa) szinte mindennapos fogás most nálunk, feta sajttal, pirítóssal, vagy csak egy kis grillezett hús mellé köretként is. A receptet itt olvastam, köszönet érte Jucinak!
Pár napja vettem búzafű őrleményt, mert már tervben volt ez a szappan, és persze zöldnek képzeltem el. Eddigi kísérleteim az intenzívebb zöld szín elérésére nem voltak túl sikeresek, még zöld agyaggal sem, és azt gondolom, tartósan ez a szappan  sem lesz az, bár így, az öntés után egyelőre tényleg zöld :) Mint a természetes növényi színezőkkel színezett szappanok általában, ez is valószínűleg hamar ki fog fakulni, lehet, hogy megsárgul, sőt azt is el tudom képzelni, hogy a végén krémfehér lesz, mint a legelső rozmaringos szappanom, igaz, abban búzafű nem volt.










Mivel azonban soha nem volt célom túl színes és illatos szappanokat készíteni (egy natúr szappannak véleményem szerint nem is kell annak lennie), ezért most sem használtam kozmetikai pigmentet, bár azok állítólag természetes eredetű ásványi anyagokból készülnek. Hogy milyenekből, még nem jártam utána, de egyszer majd megteszem, mert érdekel, hogy ezek a pigmentek valóban csak természetes  anyagokat tartalmaznak-é. :)










Desztillált vízzel leforráztam egy nagy csokor bazsalikomot, úgy 6-8 ág rozmaringot és egy fél marék mentát. Állni hagytam egy éjszakát, majd átszűrtem, ez volt a folyadék a szappanba. A massza egy kis részébe mákot, a nagyobbik felébe szárított búzafű őrleményt kevertem, és rétegezve öntöttem. A kimaradt kétféle masszát összekeverve  kis szappanokat öntöttem, ezeket a nemrég ismertetett technikával mintáztam (köszönet a tippért Auntie Clara-nak), ahogy a fadobozban készült tömbszappan tetejét is. Van még mit csiszolni a módszeren, fogok is még próbálkozni. Bár egyszerűnek tűnik, mégsem az: nem könnyű eltalálni azt a pillanatot, amikor ideális a massza halmazállapota a dróttal történő mintázáshoz, pláne, ha ott egy egész tömb és 6-8 kicsi szappan, amiknek a tetejére egyszerre kellene mintát varázsolni :)  A tömbszappan teteje ráadásul kissé megemelkedik, és valamelyest simul rajta a minta, amikor gélesedik, de inkább a gélesedés, mint a szépség.. :)

Friss, aromás illatú szappanok lettek, hogy meddig maradnak zöldek, nem tudom, de a tapasztalataimról később majd beszámolok :)

Szappanom összetevői:
pálmaolaj, kókuszvaj, olívaolaj, shea vaj, kakaóvaj, ricinusolaj, méhviasz, extra szűz olívaolaj, bazsalikom, menta és rozmaring főzete, őrölt-szárított búzafű; rozmaring, levendula, menta és teafa illóolaj.

2014. augusztus 10., vasárnap

Fahéjas-gyömbéres-csokis kókusz szappan

A minap luffa szivacsos szappant szerettem volna készíteni, de egész luffa uborkához nehezebb hozzájutni, mint gondoltam. A luffa utáni keresgélés közben akadtam egy bio mosogatószivacsra, aminek a dörzsis része kókuszrostból készült. Hogy biztosra menjek, egy kis darabot próbaképp meg is gyújtottam belőle, szép, nagy, papírszagú lánggal égett, tényleg nem műanyag, így nem volt akadálya annak, hogy belenyomkodjam a következő szappanomba.









Ha már kókuszrost lesz benne, legyen kókusztej és kókuszreszelék is: vettem egy szép, formás kókuszdiót, nehezet, jól hallhatóan lötyögőset. A diót először megfúrtam két helyen, kicsorgattam (és megittam a finom) kókuszvizet, majd némi segédlettel (férj plusz kisflex) kettévágtam. Szép, friss, vastag húsú volt. A belét egy késsel óvatosan kifaragtam,  és  kevés gyömbérteával turmixoltam. Ez jó   ideig tartott, néha pihentetni is kellett a botmixert.










Az így kapott darabos pürét átnyomkodtam egy sűrű szövésű szitán, így körülbelül két deciliter zsíros kókusztejet sikerült kisajtolni egy fél dió beléből, és két marék kopra is szárad,  amiből finom kókuszos sütemény készül majd.



















A szappanjaim mindig tartalmaznak kókuszolajat, ami az egyik  legkedveltebb bőrápoló olaj. A szappannak szilárdságot és dús habzást biztosít, ezért a kókuszolaj a (házi) szappangyártás egyik fő alapanyaga. Mivel nagyobb arányban a szappanban száríthatja a bőrt, ezért 20%-nál nem szoktam többet használni. Most felhasználtam a kókusztejet is, és a koprából is tettem a masszába. (A kókusztej tetejére úgy egy óra állás alatt kiválik a kókusztejszín, egy kevéssel érdemes bekenni a bőrünket, bársonyosan puha lesz tőle).

A kókuszdió nagyon tápláló és gazdag vitaminokban (B1-, B3-, B5- és B6, C- és E- vitamint tartalmaz nagyobb arányban), rostban és ásványi anyagokban ( nátrium, kalcium, magnézium, szelén, foszfor és vas). A  kókusztej laktózmentes, ezért laktózérzékenyek is fogyaszthatják, pompás alapanyaga turmixoknak, szószoknak, süteményeknek, külsőleg és belsőleg is szépít, ápol, táplál.

A kókusztejes szappan alapmasszáját kettéosztottam, az egyik felébe fahéj és kevés csokoládéreszelék került, a másikba fehér agyag és a kókuszreszelék. Rétegezve öntöttem, alulra a csokoládésat egy mintás formába, felülre a kókuszreszelékes került, majd az előre felszeletelt kókuszrost dörzsit a massza tetejébe nyomogattam. Hogy a gyakorlatban hogy válik be, majd kiderül. Az illata nagyon finom, csokis-fűszeres-narancsos, azt várom, hogy az összetevőinek köszönhetően a kellemes bőrradírozó mosakodás után azonnal vissza is fogja zsírozni a bőrt, szerintem kedvenc lesz nálunk ez is :)

Szappanom összetevői: 
szappanosított pálmavaj, kókuszolaj, olívaolaj, kakóvaj, shea vaj, méhviasz, ricinusolaj, kókusztej, kókusztejszín, gyömbér főzet, frissen reszelt kókusz, őrölt fahéj, reszelt étcsokoládé, kókuszrost-dörzsi, narancs illóolaj

2014. július 28., hétfő

Fordított szappannyomda

Amikor szappanozni kezdtem, sokáig szappanpecsét szűkében voltam. Most már van jó néhány, de szappanpecsétből, formából soha nem lehet elég, és hiába van egy szappanpecsét gyártó kedves ismerősöm, őt sajnos (neki szerencsére) más szappanosok is zaklatják :). Így aztán, ha   moströgtöndeazonnal kell a pecsét (gondolom másnak is ismerős ez az érzés), erre az esetre jó az a megoldás, amit ebben a blogban találtam, Auntie Clara-nál, aki  önzetlenül osztja meg jobbnál jobb ötleteit, és gyönyörű szappanokat készít. A fordított szappan nyomda ugyanolyan szuper ötlet, mint a csipkenyomda.   

A hétköznapi szappannyomdát az öntés és szeletelés után, a már szilárd szappanba kell nyomni, eltalálva a megfelelő időt, hogy a massza épp jól nyomdázható legyen: ne legyen nehéz belenyomni a mintát, de ne is húzza vissza magával az esetleg még kissé ragacsos masszát. Ez általában a finom mintájú pecséteknél szokott előfordulni, de néhány szappan öntése és pecsételése után, némi gyakorlattal a hátunk mögött már lehet tudni, mikor van itt "az idő". 










A fordított szappan nyomda a hideg eljárás azon részét használja ki, amikor a massza folyékonyból szilárd fázisba megy át, azaz szalagosodni kezd (trace állapot). Ilyenkor lehet a dobozokba öntött szappanok tetejét mintázni hurkapálca vagy kanál segítségével, esetleg buborékos fóliát is lehet bele nyomni, így készült a mézes-méhviaszos szappanom is.

Most - ahogy Auntie Clara-nál láttam - hajtogattam néhány mintát alumínium drótból, de csak kettő hagyott olyan formát a szappanmasszában, ami jól látszott, a cirádásabbhoz vékonyabb drótra lenne szükség. Többször kellett próbálni, hogy látszódjon a minta, közben arra is kellett ügyelnem, hogy ne dermedjen túl a massza, mert akkor túlhúzza a mintázó, és cseppes, dürückös lesz. Nem is lett tökéletes, túl sok masszát kevertem be, így mire a kis szappanok mintázásához értem, már túldermedt a massza, és nem mind lett szép. (A képen az alumínium drót nem rozsdás, csak kissé megette a lúg, a következőhöz újat fogok hajtogatni).










Később, a szappanöntő dobozban  melegedő massza  közepén kicsit ki is simult a minta, viszont ha nem hagyom átmelegedni, belül kerek folt lesz...ezen még agyalnom kell, hogy csináljam. Első próbálkozásnak elmegy,  de lehet még sokkal szebb is ezzel a módszerrel a szappanmintázás.
Nyár lévén frissítő, kellemesen dörzsölő mákos-mentás, indiai citromfüves szappant készítettem, a kicsik közül néhányba rózsaszín agyagot is kevertem.

 Szappanom összetevői: 
szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmavaj, méhviasz, shea vaj, kakaóvaj, ricinusolaj, fodormenta főzete, mák, indiai citromfű és menta illóolaj.

2014. július 19., szombat

Csipkeszappan

A cím lehet, hogy félrevezető, nem csipkebogyó szappanról van szó. Néhány hete Anikó hívta fel a figyelmem egy blogra, ahol gyönyörű szappanokat találtam. Igaz, némelyiknek csak a mintája tetszik igazán, a színek nem mind természetesek, és én még mindig ragaszkodom ahhoz, hogy csak természetes összetevőket használjak, nem csak alapanyagként, hanem színezőnek és illatanyagnak is.

A csipkemintázat viszont nagyon megtetszett Auntie Clara-nál, így mindent megtettem, hogy felkutassak csipkés szappanöntő formát. Ilyet nem találtam, bár cukrászkellékeseknél kapni szép csipke mintás szilikon formákat, de vagy a mintájuk, vagy a nagyságuk nem volt megfelelő. Csipke mintás PVC terítők után is kutattam, de nem kaptam sehol olyat, ami megfelelt volna az elképzeléseimnek. 










Anikó ötlete volt, hogy régi, horgolt csipkét próbáljak meg valahogy a szappanba applikálni. Már csak  horgolt, vagy ahhoz hasonló  csipkét kellett szereznem. Vettem is próba gyanánt egy kis darab, éppen megfelelő szélességű csíkot egy méteráru boltban, de Katitól, a Stafírung ajándékbolt gazdájától  is kaptam néhány gyönyörű terítőt és csipke csíkot, amit még ki fogok próbálni e célból.










Két szappant is öntöttem, az egyik csokis-fahéjas, a másik mentás-rozmaringos. A csipkét nem túl könnyű leszedni a szappanról, legközelebb más technikát fogok alkalmazni, hogy szebb legyen a végeredmény. Persze most, hogy alig vártam, hogy szappanporos legyen a szappanom, nem sikerült elrontani, így egy kis fehér agyaggal segítettem, és most először  ál-szappanporos szappant készítettem :)
A csokis-fahéjasat már két napja öntöttem, így ma szeleteltem és pecsételtem is, a fehér, friss illatú mentás-rozmaringos  még szeletelésre vár.

Szappanom összetevői:  szappanosított pálmaolaj, olívaolaj, kókuszvaj, kakaóvaj, shea vaj, méhviasz, ricinusolaj, 81%-os étcsokoládé reszelve, őrölt fahéj, szegfűszeg és fahéj illó; narancshéjból, friss gyömbérből, ánizsból és szegfűszegből készült főzet. A super fat  shea vaj és kakaóvaj. Finom, krémes, enyhén csokoládéillatú ápoló szappan lesz érés után.

Update:
Még tegnap éjjel felszeleteltem a rozmaringos -mentás szappant is. Ugyanolyan mintát kapott, mint a csokoládés, szerintem ez a minta illik legjobban hozzá a meglévő szappannyomdáim közül. Mivel nem igazi nyomda, hanem egy égethető gyurmából készült lapocska, mindig megszenvedek vele, elég nagy erőkifejtésre van szükség, hogy látszódjon, viszont arra is vigyázni kell, hogy ne repedjen meg a széleknél a szappan.




Szappanom összetevői: 
szappanosított pálmaolaj, olívaolaj, kókuszvaj, kakaóvaj, shea vaj, ricinusolaj, menta és rozmaring főzete, zink-oxid; borsosmenta, rozmaring és levendula illóolaj. Frissítő, üde illatú szappan lesz érés után.

2014. július 13., vasárnap

Apróságok

Közel három éve, hogy elkészült az első szappanom, lassan ideje lenne számot vetnem, vajon hány  fadoboznyi szeletelt szappan készült és mennyi szilikon formába öntött, hány liter finom olajat, vajat, házi kecsketejet  használtam fel, mennyi gyógynövényt és illóolajat, hány éjszakán és napon át tervezgettem, gyűjtöttem az  információkat, olvastam, jegyzeteltem. Megígértem magamnak, hogy egyszer kiszámolom majd.. :)

A most készült szappanokhoz  ismét krémtúrós dobozokat gyűjtöttem, de most nem csak oválisakat, hanem szögletes aljút és kisebb, kerek formájút is szereztem. Bár a szögletes is tetszik, ezek közül a kedvencem továbbra is a kis ovális kámeaszappan. 
A kis vendégszappanok levendula főzettel készültek, a massza egy részéhez tettem rózsaszín agyagot, egy dobozkányihoz pedig zöldet. A zöld agyag színe sajnos nem szokott megmaradni, gondolom ez is kifakul majd, bár a szappanpor most úgy belepte, hogy nem is nagyon látszik az eredeti színe.




A dobozkákba öntött szappanokat az öntés másnapján rövid időre a mélyhűtőbe tettem, hogy könnyebben kijöjjenek a formából, majd azonnal a tetejükre nyomogattam a frissen szedett kisebb, a levendulák hosszú szárán oldalágként növő levendula virágzatot. Ez nem túl egyszerű művelet, de megéri vele elbíbelődni.

A kis szappanok összetevői: szappanosított olívaolaj, pálmavaj, kókuszvaj, ricinusolaj, shea vaj, kakaóvaj, levendula főzet, rózsaszín agyag, zöld agyag; levendula és geránium, valamint indiai citromfű illóolaj.

2014. június 22., vasárnap

Levendula buzogány készítése


Idén a szokásosnál is több levendulám lesz, némelyik bokron a virágok másfél méter magasra is megnőttek. A francia levenduláról a virágokat már a múlt héten learattam, illatos a kis faház a száradó csokroktól. A nagyobb bokrok még bimbósak, a jövő hét végére sok munkát adnak majd. Tavaly is fontam néhány levendula buzogányt, idén sem lesz ez másként. Nézzük lépésről lépésre, hogyan kell készíteni.

Hozzávalók:

♦ egy csokor frissen szedett levendula, ha a szárakat párosával hajtjuk le, akkor páros számú szálra lesz szükség, pl. 30 szálra, ha csak egyesével hajtogatunk, akkor a szálak száma páratlan legyen. Ha duplán hajtjuk le a szárakat, szebb, bucibb buzogányt kapunk.
♦ 2-2,5 m fél centiméter széles szaténszalag
♦ olló


A szárakról távolítsuk el a leveleket, kisebb virágokat, és a virágok tövénél kössük össze a csokrot úgy, hogy a szalag egyik végét rövidre vágjuk, és elrejtjük a virágok között.



Ezután lefelé fordítjuk a csokrot, egy szárat lehajtunk, és átvezetjük felette a szalagot. A következő szárat ráhajtjuk a szalagra, majd így folytatjuk folyamatosan, egy szárat alatta, egyet felette vezetünk át. 



Közben egy vékony kötőtűvel szépen elrendezzük a szalagot, hogy kiadja a szabályos szövött mintát. A műveletet addig folytatjuk, amíg a levendulacsokor virágos részét be nem vonjuk. A végére csomót  és masnit kötünk, majd a szárak végét egyforma hosszúságúra vágjuk.

Készíthetjük úgy is a buzogányt, hogy a szalagot a felső végénél, még a szövés megkezdése előtt hosszabbra hagyjuk, és úgy hajtjuk vissza, így akár vállfára is felakasztható szekrényillatosítót kapunk.


A képek forrása:
La mia casa nel vento
Ez pedig már egy saját készítésű:


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...