Mottó

2011. augusztus 10., szerda

Teafás-csalános szappan

Legutóbb diós-mézes szappant készítettem, és bőven maradt még jó erős diólevél-főzetem, így nem tartott sokáig a fejtörés, milyen is legyen a legújabb szappan. A diólevél gyógyhatását főként teafa olajjal fokoztam, hogy most családunk serdülőkorban lévő tagjának is kedvezzek.

A teafa a mirtuszfélék családjába tartozik, amelyek szinte kivétel nélkül csak a trópusokon fordulnak elő. Bár Ausztráliában, a növény őshazájában 300 különböző alfaj él, orvosi célokra a Melaleuca alternifolia nevű változat az optimális, és szinte kizárólag csak az illóolaja miatt termesztik. Girbe-gurba törzsű fák vagy bokorfák, gyakran lehajló ágakkal. Virágaik az ágak végén fejecskében vagy füzérben nyílnak, a porzók feltűnőek, hosszan kiállnak. Örökzöld, lándzsás, rozmaringra emlékeztető leveleik erősen aromás illatúak.
Az 1770-es években James Cook kapitány és legénysége megfigyelte, hogy az ausztrál őslakosok a fa leveleiből teát, illetve fűszeres söritalt készítettek. A levelek főzetét a tea helyettesítésére használták, ezért a növényt az angolok teafának (tea tree-nek) nevezték el.
Az őslakosok a teafát gyógyászati célra is használták, belsőleg és külsőleg egyaránt. Légzőszervi bántalmakat (meghűlés, köhögés, orrdugulás, láz), izomfájdalmakat, bőrbetegségeket, szemproblémákat, illetve emésztőszervi betegségeket kezeltek vele.

A teafa fő hatóanyagai a terpin, a cimén, és a cineol. Az utóbbi évtizedekben a leveléből nyert illóolajokat már az európai fitoterápiában és kozmetológiában is széles körben használják. A modern fitoterápiában a teafaolajat antimikrobiális, immunerősítő, köptető, hurut- és váladékoldó, gyulladáscsökkentő és egyéb hatásai miatt bőrfertőzésekben (pl.akne, lábgombásodás), légúti megbetegedésekben (pl. orr-melléküreg-gyulladás), a szájüreg gyulladásos folyamataiban (fogíny- és szájnyálkahártya-gyulladás, szájpenész), gyomor- és bélfertőzésekben, emésztési zavarokban (fokozott bélgázképződés, gyomor- és alhasi görcsök), a hüvely gombás fertőzéseiben (candidiasis), valamint húgyúti fertőzések kezelésében alkalmazzák, részben önmagában, részben kombinációs készítmények (inhaláló-szerek, légzéskönnyítő mellkasi kenőcsök, reuma kenőcsök, bedörzsölő-szerek, tinktúrák, oldatok, kapszulák, kúpok) alkotórészeként.
A kozmetológiában is kedvelt teafaolajat előszeretettel alkalmazzák mitesszeres, gyulladt, pattanásos bőrfelületen is lemosók, olajak és szappanok hatóanyagaként.

Szappanom összetevői: szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmaolaj, ricinusolaj, extra ápolóként kukorica-csíra olaj; diólevél-főzet, porrá őrölt szárított csalánlevél, friss rozmaring, kakukkfű, levendula és menta, méz. A kezem most meglódult az illóolajok használatakor : a teafaolajon kívül a hatás fokozása érdekében levendula-, geránium-, bergamott-, rózsafa- és citromolajat is tartalmaz.
Friss, aromás illatú szappan lett főként zsíros, problémás bőrre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...