Születésnap

Ritkán van  itt másról szó, mint szappanokról, végül is ez egy szappanos blog... de a kisebbik gyerekem mégiscsak egyetlenegyszer 16 éves, ezt  ugye lelkileg is fel kell dolgozni....mármint nekem :)  Erre viszont pont jó, hogy valamelyest  ki lehet beszélni a dolgot egy blogban (mire nem jó egy blog,   még pszichoanalitikust sem kell fogadni  :) .

Emlékszem, amikor tizenhat éves lettem, akkor szerettem volna először megállítani az időt. Tizenhat évesnek lenni talán a világ legjobb dolga. Az ember már félig felnőtt, de ha akar, lehet gyerek is...
Szóval hetek  óta készültem a Kicsi születésnapjára, így aztán szinte "természetes", hogy sem képeslapot, sem csomagolópapírt nem vettem....  bolt  hozzánk (hál'istennek?) se közel se távol, pláne nem olyan, ahol effélét lehessen kapni. Viszont mivel várható volt, hogy a  tizenhat éves percek múlva le fog ereszkedni az Aventinusról (ez nálunk az ősrobbanás utáni közvetlen állapotra hajazó hely), gyorsan kellett cselekednem. Retro-natúr csomagolópapír és famentes rajzlap volt itthon, krumpli, rafia is, úgyhogy nagy baj már nem lehetett: pár perc alatt készen volt a képeslap és a csomagolópapír is. 

A dobozkára, ami élete első igazi parfümjét rejti,  csomagolás után pecsételtem a szíveket, a képeslapként szolgáló rajzlap bal oldalának közepét pedig úgy vágtam ki, hogy körben másfél centi szélességű csíkot (paszpartut) hagytam, és aláragasztottam egy telenyomdázott másik lapot, majd U alakban belül is körbenyomtam a szíveket. Azt hiszem, nem fogok máskor sem képeslapot és csomagolópapírt venni... :)

A születésnapos persze (baba)szappant is kapott, kislány formájút, az avokádós masszából öntve. Készült hintaló is, csak hát az olyan fiús... :)