Jó ideje szemeztünk egymással, a csésze finom, illatos kávénak-való őrlemény, meg én, míg rászántam magam, hogy kedvenc reggeli italalapanyagomból is szappant gyártsak...de végül nem úszta meg, én pedig nem bántam meg.. :)
A kávé eredeti őshazájának Etiópiát, illetve az Arab félszigetet tartják, ma azonban minden trópusi és szubtrópusi éghajlatú országban ültetvényeken termesztik. A nemesítések, szelekciók során mostanában a Kolumbiában termesztett kávé a legértékesebb.A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet.
Rövid ideig tartó virágzása csodálatos látványt nyújt: a levélhónaljakból
az ág teljes hosszában porcelánfehér, csillag alakú virágok nyílnak, amelyek jázminillatot árasztanak. Ekkor a fácska úgy néz ki, mintha behavazódott volna. A növény egylaki, a megtermékenyült virágokból hamarosan zöld bogyók fejlődnek, amelyek a 6-8 hónapos érés során cseresznyeszínűre változnak.
A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávébogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól. Vietnamban és az Elefántcsontparton óriási vermekben elföldelik és a következő évben a magokat kiásva átmossák. Így a hántolás költségét megspórolják.
Ahol viszont az időjárás csapadékosabb, ott nedves eljárással dolgozzák fel a kávészemeket. A kávébabot és a gyümölcshúst gépekkel elválasztják egymástól, majd a babot egy speciális folyadékban áztatják és mossák. Ezután elég 10-14 napi szárítás. A kávét mindkét esetben további tisztításnak, válogatásnak vetik alá, és ezután szállítják el. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek.
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.
Mintegy 70 különböző fajta létezik, amelyek közül a Coffea Arabica és a Coffea Canephora (azon belül a Robusta fajta) a legismertebbek.
A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő.
A kávéról jutott az eszembe.. :)
Előszeretettel alkalmazzák a koffeint narancsbőr elleni készítményekben vízhajtó és vérkeringés fokozó hatása miatt : gyorsítja a szövetek anyagcseréjét, így a salakanyagok könnyebben távoznak a bőrből.
A kávészappan kávéőrlemény tartalma miatt gyengéden masszírozó, természetes bőrradír. A konyhában is jól jöhet, mivel hatásosan köti meg a tolakodóbb (pl. hal, hagyma) szagokat is.
Szappanom összetevői: szappanosított olívaolaj, pálmaolaj, kókuszvaj, méhviasz, kukorica-csíra olaj, kávéfőzet, méz, kávéőrlemény
