Évforduló

Egy éve, hogy elkezdtem szappant készíteni és egyidejűleg blogot írni, tulajdonképpen csak magamnak, amolyan naplóként. Örülök, hogy belefogtam, mert így nehezebben halványulnak el az első szappanok készítésének emlékei, izgalmai, visszalapozva a bejegyzéseket jó felidézni a régebbi eseményeket.  

Hogy hobbimmá válhatott a szappankészítés, sokak érdeme, rengeteg segítséget kaptam innen-onnan. A legtöbbet talán egy fórumon Erikától, Zsuzsitól és Zsuzsutól, Bécótól, Janitól, Kálmántól és Sütitől...voltak, akikkel együtt kezdtünk el szappanozni, így egymástól is sokat tanultunk, ami többet ért bármilyen tanfolyamnál. Biztatok is mindenkit, aki még vacillál, bátran fogjon hozzá, csak olvasson szappanos  oldalakat, kérdezzen fórumokon, nézzen házi videókat: megannyi ingyenes, akárhányszor újranézhető és olvasható minitanfolyam... :) Aki nem sajnálja a rávalót, elnézhet azért szervezett továbbképzésekre, de nem árt tudni, hogy a szappanozás folyamatos tanulás, talán pont ezért nem lehet megunni!

Sok-sok kedves ismerősre, barátra találtam a szappanozás által, és szó szerint sikerélmény-özönt. Egyrészt mert az összekutyult olajokból, zsírokból, folyadékokból és a lúgból   tényleg szappan lett eddig még mindig, habzó, tisztító, illatos vagy kevésbé  illatos kis tárgy, amire minden újabb szappan készítésekor rácsodálkozom, milyen jó kézbe fogni, megszagolgatni, nézegetni...és persze ugyanolyan jó előtte megtervezni, számolgatni, gyógyteát főzni, összetevők után kutatni, öntésnél izgulni, hogy belemegy-e a dobozba (nem "áll-e be", dermed meg idő előtt), másnap pedig azért, hogy kijön-e...hát persze, hogy kijön, de azt hiszem, még ugyanúgy bennem van az első szappan készítésekor érzett izgalom, és ez annyira jó :)

Azt hiszem, a szappankészítést nem lehet megunni. Talán számít, hogy hobbi, és nem munka, nem azért készítem, mert kell, hanem mert örömet okoz. Hogy a használata jó, és hogy másoknak is  segít (száraz, ekcémás, pszoriázisos vagy szeborreás bőrű ismerőseimtől is csupa pozitív visszajelzést kaptam),  tetszik nekik és elégedettek vele, az már csak hab a tortán...
Arra gondoltam, hogy a szappankészítés és blogírás évfordulóját egy ugyanolyan szappannal ünnepelném meg, mint amilyen az első volt: egy kecsketejes-levendulással. Most tettem hozzá egy kevés zöld agyagot (épp csak egy picit, ezért nem lett zöld, csak halványszürke), és az elején lévő virágdíszítés mellett ráadásként, hogy mégiscsak ünnepibb legyen, kapott az oldalára pecsétet is.

Szappanom összetevői : 

szappanosított olívaolaj, kókuszvaj, pálmaolaj, ricinusolaj, méhviasz, shea vaj, kakaóvaj, lenmagolaj, kukoricacsíra olaj, ligetszépe olaj, levendulafőzet, kecsketej, zöld agyag, szárított és friss levendulaszirmok, levendula illóolaj.